Szájsebészet

A foghúzás (extrakció) az a művelet, mely során a fogat eltávolítják a szájüregből.
A fogak eltávolítására a leggyakoribb ok az előrehaladott fogszuvasodás.
Ezenkívül még sok más ok miatt folyamodnak foghúzáshoz: előrehaladott paradontopátia, impaktált fog (az állcsontokból előtörni nem tudó fog), fogszabályozás stb.
Nem tartozik a sebészeti beavatkozások közé és általában helyi érzéstelenítésben végzik.
Ugyanakkor létezik az ún. sebészeti fogeltávolítás is, melyhez akkor folyamodnak, ha a konzervatív módszerekkel nem sikerült eltávolítani a fogat.

A bölcsességfogak sok probléma okozói lehetnek, ha azonban rendben kinőttek, semmiféle gondot nem okoznak.
A helyhiány miatt előtörni képtelen bölcsességfog az egész fogazat középvonal felé tolását képes előidézni.
Ennek révén a fogazat torlódik, amely az esztétikai hátrányon kívül számos egyéb gondot okozhat, a csontban elhelyezkedő bölcsességfog ezenkívül - az őt körülvevő ún. fogzacskó révén - állcsontciszta képződését is előidézheti.
A részben áttört bölcsességfog - a fogazat torlódásán kívül - igen súlyos gyulladásos jelenségek előidézője lehet, mert a fog és az íny között kialakult "tasakban" megtelepedett ételmaradékok a gyulladást előidéző baktériumok táptalajaként szerepelnek. Az ilyen "tasakok" ezenkívül rontják a szájhigiénét is, és a kellemetlen szájszag egyik előidézőjeként szerepelnek.
Fogszabályozó kezelések előtt - amelyekre sokszor éppen a torlódást előidéző bölcsességfog miatt van szükség - mindenképpen indokolt ezek eltávolítása.

A beavatkozás csak gyökértömött fogak esetén alkalmazható. Amennyiben egy gyökérkezelt fog gyökércsúcsán olyan gyulladásos elváltozás -ciszta vagy granulóma- maradt, mely gyógyulási hajlamot konzervatív kezelésre nem mutat, rezekció segítségével eltávolítható a gyulladt rész.
A gyulladás oka lehet: a gyökérkezelés során ott maradt gyulladt szövet, vagy akár a gyökérkezelés nem megfelelő körültekintéssel való elvégzése.

A szájüregi ciszták kötőszövetes fallal rendelkező, hámszövettel bélelt tömlők, melyek üregét szalmasárga, híg folyadék tölti ki. A ciszta jellemzője, hogy folyamatosan növekszik.
A benne lévő folyadék nyomásának hatására a környezetében lévő csontszövet sorvad, elvékonyodik.
Előrehaladott állapotban akár az állcsont spontán törése is előfordulhat.
A fogak ellenállóbbak a csontnál, így azok a nyomás hatására nem szívódnak fel, ellenben két fog között növekedő ciszta a gyökereket széttolja.
Ez a kezdeti stádiumban nem okoz gondot, később azonban a fogkoronák egymás felé dőlnek.
Mivel a ciszták általában csak hosszabb idő elteltével okoznak tünetet, sok esetben véletlenül fedezzük fel őket egyéb okból készített röntgenfelvételeken.

Az arcüreg (szinusz) - vagy más néven orrmelléküreg - a felső állcsontban helyezkedik el, kitölti annak nagy részét.
A szinusz megnyílása leggyakrabban a felső kis és nagyőrlők eltávolításának a szövődménye, de minden felső fog eltávolítását követően ellenőrző próbát végzünk.
A szinusz megnyílását az ún. orrfúvási próbával ellenőrizzük, melynek során befogjuk a beteg orrát, és megkérjük, hogy fújjon néhányszor.
A megnyílt arcüreg zárásának menete:
A beavatkozást helyi érzéstelenítésben végezzük. Metszéssel az ínyben ún. lebenyt készítünk, amellyel fedjük a nyílást, majd a lebenyt varratokkal a szájpadlást borító nyálkahártyához rögzítjük.
Ezt követően újból orrfúvási próbát végzünk, ellenőrizzük a műtét sikerességét.